a leltározás eszközei – a “kockás” papírtól az rfid-ig (intermezzo)

dws_web_blog_04_publicHa a leltár legszűkebb tartalmát nézzük, az egy lista, tételekkel és mennyiségekkel. Leginkább a lista méretének (tételszám és mennyiség) a függvénye, hogy milyen eszközöket célszerű és érdemes bevetni az elkészítéséhez.

A papír és ceruza (toll) sok esetben jól alkalmazható, hiszen kezelésük egyszerű, gyorsan tanulható, beruházási igényük csekély. Ugyanakkor számolnunk kell a kontroll és a reprodukálhatóság nehézségeivel. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy attól hogy valami könnyen kezelhető, még nem biztos, hogy jól fogják kezelni, ha nincs kellő motiváció.

A technológia másik vége talán az RFID, azaz a rádiófrekvencián alapuló azonosítás. Hatékonysága megdöbbentő lehet első látásra. Ugyanakkor hiba lenne abban a hitben élni, hogy az RFID önmagában megoldja a leltározási problémákat. Mint minden technológiának, ennek is megvannak a buktatói, kihívásai, mint az árnyékolás vagy az illetéktelen hozzáférés, melyek kezelése – ahogy a rendszer kialakítása is – igen költséges.

Elfogadható (és elfogadott) középút a vonalkód alapú technológia, akár valós idejű, akár késleltetett adatkapcsolattal. A vonalkód, azon belül az EAN a kereskedelemben legáltalánosabban használt azonosítási technológia. Előnye, hogy a legtöbb terméken eleve megtalálható és mivel elterjedt, számtalan eszköz tudja kezelni. Habár a két dimenziós QR (quick response) kódok egyre népszerűbbek, nem jelentenek általános alternatívát az egy dimenziós kódokkal szemben.

A valós idejű adatkapcsolat sok előnye ugyan elvitathatalan a késleltetettel szemben, azonban számolni kell azzal is, hogy nem laboratóriumi körülmények között történik a leltározás, és egy-egy kommunikációs kimaradás több és súlyosabb következménnyel járhat. A tárgyi eszközök hatékony leltározása ugyanakkor szinte elképzelhetetlen más technológiával.

Azonban a készletleltárban a késleltetett adatkapcsolat segítségével ötvözhetők a többi technológia előnyei, csekély árért cserébe. Az ár az adatok aktualitása és a hibajavítások nagyobb száma. Az előbbivel kapcsolatban 10-20 percről beszélünk, míg a másodikhoz nehéz egzakt mutatót rendelni, de nagyságrendileg az időbeli eltéréssel azonos hatású. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? A késleltetett idejű adatkapcsolat esetén egy 8-10 órás leltár hossza 30-45 perccel nőhet, amiért cserébe sokkal kisebb az infrastrukturális kitettség.

s